Szia Krisztián, köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívásom!
Szia Bálint, én köszönöm, hogy itt lehetek.
Így első körben, kérlek, mutatkozz be pár szóban, mit gondolsz, mi a legfontosabb dolog, amit az embereknek tudnia kell rólad?
A nevem Zalaba Krisztián, és röviden úgy szoktam mondani, hogy tudatosság témában írok, illetve készítek online kurzusokat.
Megtennéd kérlek, hogy egy kicsit kibontod, hogy melyik része a legizgalmasabb számodra és miért?
Számomra nagyon izgalmas része az, ha mondjuk látom, hogy másoknak előre lendül az élete és inspirációt kapnak az írások és kurzusok által arra, hogy meghozzanak egy-egy döntést, akcióba lépjenek, illetve kipróbáljanak új dolgokat az életükben.
Mik töltenek fel téged igazán?
Nagy hatással vannak rám az olvasói levelek és visszajelzések. A kurzusok végén jellemzően van egy kérdőív, ahol a résztvevők adhatnak visszajelzést, hogyan használták fel a gyakorlatban a kurzusban tanultakat. Itt pedig öröm látni, hogy kinél mi indított el változást.
Röviden úgy foglalnám össze, hogy leginkább a tényleges tevékenység tölt fel, amikor alkothatok, és emellett nagyon szuper érzés látni, hogy ez másokra milyen hatással van.
Honnan jött ez az irány?
Még korábban a tesómmal volt egy marketingügynökségünk, amit több évig csináltunk. Idővel azt vettem észre, hogy egyre kevésbé vagyok lelkes aziránt, hogy új ügyfelet szerezzünk, csapatot bővítsünk, így elkezdtem megkeresni, hogy mi az én ún. „X-Men tulajdonságom”, ami a természetemből jön és másoknak értékes.
Ekkor elkezdtem egy kis kutatófolyamatot magamban – könyveket olvastam és sokat figyeltem befelé. Ebből született meg első lépésben a Csináld Meg! blog, ahol a személyes hatékonyságról, produktivitásról és célmegvalósításról írtam. Emellé kapcsolódtak be később az online kurzusok, az esettanulmányok és mostanra már kezd összeérni az egész.
Mit értesz az alatt, hogy „összeérni”?
Ezalatt arra gondolok, hogy a közeljövőben már egy helyen elérhető lesznek a blogbejegyzések, az esettanulmányok és a kurzusok is. Most főleg azon dolgozom, hogy személyre szabottabb folyamatok legyenek a weboldal mögötti rendszerekben.
Hogy kell ezt pontosan elképzelni? Hogyan épül fel egy napod?
Leginkább úgy, ahogy döntök (nevet).
Jellemzően még előző este átgondolom, hogy mik azok a következő lépések, feladatok, amivel nagy örömmel foglalkozom a következő nap, és általában délelőtt azokra fókuszálok. Amíg ezekkel nem végeztem, addig az emaileket és Facebookot sem igazán szoktam megnyitni.
Mivel nálam a délelőtt a szuperproduktív időszak, ekkor foglalkozom leginkább a „belemélyedős” feladatokkal, például az írással is. Én azt tapasztaltam, hogy délután 3-4 körül már valamennyire csökken a mentális energiaszintem – ilyenkor be szoktam iktatni egy általában 1 órás edzést. Átlagosan napi 5-6 órát töltök fókuszált munkával.
Milyen kihívásokkal találkoztál az első hónapok-évek során a blog kapcsán?
Igazából nem kimondottan volt olyan, amire kihívásként tekintettem volna, ugyanakkor talán a legmeghatározóbb az volt, hogy ki kellett választanom azokat a tevékenységeket, amelyek leginkább előrébb visznek – ez pedig tapasztalati úton ment.
Most sokkal inkább arra figyelek, hogy örömmel tegyem azt, amit teszek. Hiszek abban, hogy mindig olyan támogatást kapok, amire épp szükségem van, és bízom abban, hogy a megfelelő emberek a megfelelő időben úgyis bekapcsolódnak az életembe.
Mi motivált a nehéz pillanatokban?
Az, hogy amit teszek, amellett, hogy én is örömömet lelem benne, ténylegesen értéket ad a világnak.
Nyilván nálam is előfordul, hogy néha döcögősebben mennek a dolgok, de általában pont akkor érkezik egy-egy hálás olvasói levél vagy kedves visszajelzés, amelyek lendületet adnak.
Van valaki, akire példaképként tekintesz?
Korábban több híres vállalkozó és eszme rajongója is voltam, viszont úgy érzem, hogy jelenleg nincs ilyen.
Persze most is sok könyvet olvasok és vannak olyan szerzők, akik inspirálnak, de úgy érzem, hogy ez a fanatizmus már kivonult az életemből.
Mik voltak a legmeghatározóbb leckék, amiket az eddigi vállalkozóként megtanultál?
Az szerintem egy lényeges dolog, hogy tényleg örömmel tegyük azt, amit teszünk.
Én hiszek benne, hogy ha valamit örömmel csinálunk, akkor amellett, hogy az öröm energiájából hozunk létre dolgokat, ilyen dolgokat is vonzunk magunkhoz.
Ha visszaküldhetnél egy cetlit az 5 évvel ezelőtti önmagadnak, akkor mit írnál rá?
Azt, hogy jó úton vagy.
Ezt nagyon hamar rávágtad…
Igen, hiszek abban, hogy minden okkal történik – legyen az akár egy lendületesebb vagy nehezebb időszak, minden a fejlődésemet szolgálja.
Köszönöm szépen még egyszer a lehetőséget, további sok sikert kívánok neked!
Köszönöm én is, hogy itt lehettem, minden jót!