Gyorstalpaló arról, több munka helyett miért inkább többet aludj
Hajlamos vagy az alváson időt spórolni, mert más dolgok fontosabbak számodra? Néha úgy érzed, az alvás a produktivitásod akadálya? Már egészen megbarátkoztál azzal, hogy régóta keveset vagy rosszul alszol? Akkor még te sem értesz néhány alapvető dolgot az alvásról. Vigyázat, sokkoló tartalom következik.
Számtalan tanulmány, cikk (pl. itt, itt és itt) és videó (pl. ez és ez) szól az alvás és munka, alvás és produktivitás kapcsolatáról. Itt egy kis összefoglaló ezekből, miért is sokkal fontosabb az alvásunk megfelelő mennyisége és minősége a munkánk szempontjából (is), mint gondolnánk.
Szinte sokkoló, amit a kutatások mutatnak, hogy a kialvatlanság mérhetően és jelentősen rontja a munkavégzésünk hatékonyságát, növeli a hibázások valószínűségét, rontja a reakcióidőnket, a stratégiai gondolkodásunkat, csökkenti éberségünket, kreativitásunkat és kevésbé vagyunk innovatívak. Kialvatlanul lassabban vág az agyunk és lassabb a reakcióidőnk, kevésbé tudunk figyelni és fókuszálni, pontatlanabbak vagyunk, nehezebben jegyzünk meg és tanulunk új dolgokat, könnyebben kihagy a memóriánk, romlik a problémamegoldó és döntéshozatali képességünk, kevésbé megy a multi-tasking. Külön csavar a dologban, hogy az agyunk átver minket: annyira hozzá tudunk szokni a kialvatlansághoz, hogy akár nem is érezzük magunkat fáradtnak és észre sem vesszük, hogy a teljesítményünk attól ugyanúgy romlik. Amerikai kutatások mérték, hogy az inszomniával küzdők/elégtelen alvók néhány hetet is veszítenek egy év alatt produktivitás szempontjából, míg a cégek vesztesége dolgozóik fáradtsága miatt évente $1967 is lehet alkalmazottanként.
Az alváshiány azonban nem csak kognitív képességeinket rontja. A kutatások alapján kialvatlanul kevésbé tudjuk érzelmeinket szabályozni és kontrollálni magunkat, nagyobb valószínűséggel vagyunk impulzívabbak, ingerlékenyebbek és önzők, könnyebben konfrontálódunk és reagálunk túl dolgokat, kevésbé ismerjük fel mások arcán érzéseiket, rosszabbul kommunikálunk, kisebb valószínűséggel vagyunk türelmesek, empatikusak, elégedettek, motiváltak és együttműködőek, gyengül morális tartásunk, rosszabbul dolgozunk csapatban és kevésbé tudunk másokat motiválni. Nehezebben bírjuk a terhelést, érzékenyebbek vagyunk a kontrollra és könnyebben érezzük kirekesztettnek magunkat a csapatból. Egy szóval “kész öröm” velünk dolgozni (és a környezetünkben lenni). Ráadásul érzékenyebbek vagyunk a stresszre és szorongásra, ami mintegy ördögi körként az éjszakai alvásunkat befolyásolva egy újabb kialvatlan naphoz vezethet.
Ha még nem ijedtél meg eléggé, jó ha tudod, hogy a tartós alváshiánynak számtalan káros és komoly következménye lehet az egészségünkre nézve is: narkolepszia, depresszió és szorongás, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, túlsúly, cukorbetegség, Alzheimer, Parkinson és sztrók.
A főnököd egyik nap jó fej, másnap nem érted, ugyanaz a személy-e, mint egy nappal korábban? Vezetőként kiemelten fontos, hogy értsük saját kialvatlanságunk lehetséges következményeit saját magunkra, a beosztottjainkra és az egész cégre nézve, másrészt arra hogy a beosztottjaink akkor tudják a legjobban végezni munkájukat, ha kialudták magukat. Így a vezető, hozzállásától függően, sokat ronthat vagy javíthat beosztottjai és az egész csapat, cég teljesítményén. Már vannak cégek, ahol az alvás fontosságára nagy hangsúlyt fektetnek: edukációval, rugalmas munkaidővel és a munkaidő közbeni pihenés, alvás lehetőségének megteremtésével a munkahelyen.
De mit tehetünk egyénileg?
Szakemberek általában 7-8 óra alvást szoktak javasolni, de a szükségleteink egyénileg eltérőek lehetnek. A jóga szerint például valójában jóval kevesebb alvással is jól lehetnénk (a jógik sokszor csak 4 órát alszanak); az életminőségünk növelésével csökkenne az alvásigényünk. Amíg ez számunkra elméletben vagy a gyakorlati megvalósítás terén elképzelhetetlen, addig a fent linkelt cikkek számos (!) tippet adnak ahhoz, hogy rohanó életünkben altató nélkül is jelentősen tudjunk javítani alvásunk mennyiségén és minőségén. A lényeg, hogy kialvatlanságunk valódi okát keressük, és az arra megfelelő megoldást – mielőtt altatótól, drága ketyeréktől vagy mechanikusan alkalmazott praktikáktól várnánk csodát. Legyen az alvásnak kiemelt fontossága az életünkben, hiszen miközben akadálya lehet a hatékony munkavégzésünknek (is), hatalmas potenciál van a kezünkben általa a fizikai, mentális, érzelmi egészségünk, kapcsolataink és munkavégzésünk szempontjából. Az alvás tehát nem egy szükséges rossz, kipipálandó újabb feladat, hanem egy csodaszer, ami ráadásul ingyen van. Ha pedig nem sikerült kialudnunk magunkat, akkor egy rövid(!) délutáni szundikálás, relaxáció, meditáció, jóga nidra bizonyítottan feltölthet minket (ahogy a sokadik kávé már nem) és növeli produktivitásunkat.
A KAPTÁR-ban Wolberger Szilvivel erről a témáról beszélgettünk, és nagyon tetszik a véleménye, miszerint az alvás és produktivitás kapcsolata az életünkben egyfajta folyamatos egyéni kísérletezés; nincs recept, magunkat kell kiismernünk és azt, hogy nekünk mi válik be. Sokunk munkájához kell például egyfajta kreatív ihletettség, pozitív belső feszültség és néha órákig vagy egy fél napig is eltart, mire igazán ráhangolódunk a feladatunkra. Alkalomadtán ez a kreatív, teremtő folyamat este indul csak be igazán, és akár hajnalig tart, így ne akarjunk másnap reggeltől úgy dolgozni, mintha átaludtuk volna az éjszakát: örüljünk a produktív munkának, de szánjunk elég időt a pihenésre a következő napokban.
Ha pedig a KAPTÁR-ban dolgozol és nagyon elálmosodsz vagy fáradt-nyűgös vagy, jusson eszedbe, hogy egy kis pihenés abszolút megtérül, és használd ki az e célból létrehozott lehetőségeinket! A KAPTÁR Happeningben relaxálni, meditálni tudsz a Fészekben, a Classicban pedig nyugodtan vonulj el szunyálni egy kicsit a matracon, hiszen ez nemhogy nem ciki, de nagyon racionális, felelős és mindenekelőtt frissítő is. Jobban fog menni a munka és jobb arc leszel a környezetedben lévőkkel is. Jó pihenést! 🙂
