Tudod, hogy miért hívják magyarul plázának azt, amit az angol a ’mall’ szóval fejez ki? Azért, mert Magyarország első mall-ja a Duna Pláza volt, a név pedig utóbb az egész műfajra ráragadt. Nem ez volt az egyetlen ilyen eset. Az angol ’coworking office’ kifejezés például csupán az együttdolgozásra, a közös térben végzett munkára utal. Magyarországon mégis inkább a ’közösségi iroda’ kifejezés terjedt el a műfaj megnevezéseként. A dologról ez esetben is az egyik első fecske tehet…
A közösségi iroda kifejezést Magyarország egyik úttörő – a másodikként megalapított – coworking irodája, a KAPTÁR használta először. Ezután a nyomában (és gyakran a mintájára) megnyíló új coworking helyek tucatjai is ezzel a kifejezéssel magyarították a tevékenységüket.
(Büszkék vagyunk rá, hogy ma már a magyar Wikipédia-szócikk is ezt a kifejezést használja a coworking szolgáltatások megnevezésére. Vagyis a kaptáros önelnevezésből született meg a műfaj hivatalos magyar fordítása! 🙂
Azonban a magyar irodák – függetlenül a nevük alá írt ’közösségi iroda’ megjelöléstől – sok esetben valóban csupán coworking-szolgáltatást nyújtanak, vagyis közös teret biztosítanak az egyéni munkavégzéshez. Addig a KAPTÁR szó szerint értelmezi a közösségi jelzőt. Mégpedig sok ok miatt. Ezek közül az egyik legfontosabbról szeretnénk ebben a blogposztban egy kicsit részletesebben is szólni. Ez pedig a burnout szindróma.
A magyarul kiégési tünetegyüttesként is emlegetett állapot – tankönyvi meghatározása szerint – nem más, mint a „hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülés”.
Az újabb tapasztalatok szerint ez a tünetegyüttes már korántsem csak a multik vagy a nagy állami szervezetek vezetőit fenyegeti. Gyakran jelentkezik a szabadúszók, vagy a „kis- és kényszervállalkozók” pályája során is.
Az ő esetükben épp az izolált, magányos munkavégzés, az inspirációt nélkülöző munkakörnyezet, az otthon és a munkatér közötti határok elmosódása stb. válthatja ki azokat a stresszhatásokat. Ezek végül a burnout szindrómához vezetnek.
A KAPTÁR alapítói szervezetfejlesztési szakemberek. Kezdettől olyan coworking irodát akartak létrehozni, amely segít elkerülni a kiégési tünetegyüttes kialakulását, vagy az ilyen szimptómáktól való megszabadulást.
A kulcs a közösségben rejlik. A KAPTÁRban dolgozók – legyen szó akár FLEXIE, akár FIXIE ügyfelekről – a legelső napjuktól kezdve egy folyamatosan megújuló és gyarapodó közösség teljes jogú tagjaivá válnak.
A közösségi lét itt ráadásul szinte észrevétlenül veszi körbe az embert. Nálunk nem kell extrovertált személyiséggel rendelkezni ahhoz, hogy az ember egy-egy közösségi program részesévé váljon, vagy inspiráló beszélgetésbe csöppenjen a „szomszédjaival”. Büszkék vagyunk rá, hogy a KAPTÁRban az emberek csupán szabadnak, de sosem magányosnak érzik magukat. Talán ez magyarázza azt is, hogy – ahogy azt egy digitális nomád vendégünk megfogalmazta – „az egy négyzetméterre jutó mosolyok száma Budapesten a KAPTÁRban a legnagyobb…”
