A KAPTÁR Sikersztorik legfrissebb vendége Balázs Zoltán, az MRG-Effitas technológiai igazgatója, etikus hacker és IT biztonsági szakember.
Szia Zoli, köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást!
Szia Bálint, köszi a lehetőséget és a finom teát! (nevet)
Mesélj nekem, hogy lesz valakiből etikus hacker? Te miért ezt a pályát választottad?
Már fiatalon, 18 évesen is érdekelt a téma, de csak érdeklődés szintjén. Sok ismerősöm van, aki már fiatalon is profin hackelt rendszereket – én nem.
Az egyetemen jött a kérdés (Zoli a BME-VIK Mérnökinformatikus szakán végzett – a szerk.), hogy milyen irányba is menjek… Én alapvetően nem szerettem programozni, így a szakirányok jelentős része kiesett. Bent maradt az IT biztonság is és úgy voltam vele, hogy mivel mindig is érdekelt, egy próbát megér.
Jó döntésnek bizonyult?
Abszolút! Életem egyik legjobb döntése volt. Ekkor éreztem meg először, hogy milyen érzés úgy csinálni valamit, hogy az közben nem kötelező tanulás, nem munka, hanem hobbi és szórakozás – a hivatásom és szenvedélyem.
Mi történt miután lediplomáztál?
Ezután elkerültem hazai bankokhoz, ott a védelmi oldalon kezdtem. Nagyon izgalmas időszak volt, jó volt mélyen beleláthattam hogyan is vigyáznak az ember pénzére. Kicsit később átkerültem a tanácsadói vonalra. Továbbra is a pénzügyi szektorban tevékenykedtünk, teszteltünk, kerestünk hibákat és tettünk javaslatokat a javításra.
Mi adta neked a legtöbbet ezen a területen?
Az, hogy már a karrierem elején megtapasztaltam, hogy milyen mindkét oldalon állni. Védőként is támadóként is gyorsan szereztem jó tapasztalatokat és ezekből könnyebb volt később építkeznem. Szerintem ahhoz, hogy teljes képet kapj valamiről, meg kell ismerned mind a két oldalt – ebben a szakmában a védekezés legalább annyira fontos, mint a támadás.
Ez nem jellemző a szakmára?
Nem. Sok nagyon jó szakember van, aki egész karrierje alatt az egyik oldalon volt és én azt gondolom, hogy ez “csak” egy fél világot mutat meg. A legjobb az, ha az ember mindkét oldalt ismeri, ki tudja próbálni és ha kell, akkor mélyen bele tud mászni.
Például, ha valaki sosem ült védői oldalon gyakran olyan tanácsokat tud adni, aminek a megvalósítása teljesen irreális elvárás az adott céggel szemben.
Hogy épülsz fel, mint ember?
A legtöbb etikus hacker általában elég kocka – a szó jó értelmében. Ez természetesen nálam sincs másképp.
A gondolkodásmódomat a kedvenc viccem írja le a legjobban:
A programozó felesége elküldi a férjét a boltba:
– Hozzál vajat, és ha van tojás, akkor hozz tízet!
Hazajön a programozó tíz vajjal, felesége értetlenül néz rá, majd megszólal a programozó:
– Volt tojás!
Szóval szeretsz mindent szó szerint érteni… (nevet)
Igen. Szeretek mindent nagyon konkrétan úgy érteni, ahogy meg van fogalmazva. Ez néha okoz némi kommunikációs zavart, még programozók közt is, a csapaton is belül látom, hogy minél többen vagyunk, annál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kommunikációra.
A hacker szó eredetileg amúgy olyan embert jelentett, aki megpróbál valamit felhasználni olyan módokon, amire a készítője nem gondolt. Én ezt az élet sok területén is próbálom alkalmazni. Ez szerintem egy gyermeki kíváncsiság is, amit sajnos az élet kiöl az emberekből, pedig tök jó, hasznos ráadásul még mókás is.
Mi tartja most egyben az életed? Mik a hobbijaid a hackelésen kívül?
Bár sokat hackelek, a sport nagyon fontos a számomra. Az úszás, a futás és a biciklizés leginkább.
Szeretek utazni is, bár ez gyakran egybefolyik a hackeléssel, mert sokszor hívnak előadni külföldi konferenciákra – így már közel a fél világot bejártam.
Minél többet utazok, annál inkább azt látom, hogy az emberek mindenhol ugyanolyanok, nincs akkora különbség, mint azt elsőre gondolnánk. Úgy vettem észre, hogy az egyetlen eltérés az az, hogy vannak országok, ahol több az ilyen-olyan típusú ember, míg máshol kevesebb. Németországba sok precíz, alapos gondolkodású ember jutott, Brazília nem épp erről híres – nem megbántva ezzel egyik felet sem, pláne, hogy mindkét helyen találunk ilyet is és olyat is.
Mi az, ami miatt ezek ennyire szerves részei az életednek? Milyen értéket adnak neked?
Mind a kettő feltölt. Ezek nélkül üres, szürke és fakó lenne az életem.
Ha elmegyek sportolni, utána ugyan fáradt vagyok, de másnap sokkal lendületesebben kelek ki az ágyból és fejben is sokkal frissebb vagyok.
A hackelés öröme mellett egyébként számomra az is fontos, hogy ezt a tudást megosszam másokkal. Zsomborral közösen csináljuk a Hackersuli meetupot. Erre bárki ingyenesen eljöhet, és betekinthet a hackelés izgalmas és rejtélyes világába. Szoktunk azzal viccelődni hogy nem értjük mitől ilyen sikeres a meetup – jelenleg már 900 tagja van – de az igazság az, ez csak azon múlik hogy teljes szívből csináljuk.
Ez egy remek zárógondolat – köszönöm szépen, Zoli!
Köszi a lehetőséget!
