KAPTÁR Arcok – Kray Zsuzsa

KAPTÁR Arcok – Kray Zsuzsa

Had mutassuk be Nektek Kray Zsuzsát, aki környezetkutatóként tevékenykedik.  Fenntarthatósággal és szemléletformálással foglalkozik, jórészt EU-s pályázatokon keresztül. Ezen belül nagyon sokféle projektben van benne – megújuló energiák, természetvédelem, oktatás, tananyagfejlesztés, szakértés – és mindegyiknek közös nevezője a környezetünk és életünk fenntarthatóbbá tétele. Mik voltak a legviccesebb/legjobb Kaptár pillanataid eddig? Egyik közösségi bulizós este meséltem, hogy mivel foglalkozom, többek közt felsoroltam a „nature conservation”-t , mire a már-nem-szomjas beszélgetőtársam visszakérdezett: „What, nature conversation?! So the trees are chatting?!”. Eddig nálam ez viszi a pálmát  Mi zavart a leginkább az otthon dolgozásban? A KAPTÁRban úgy érzem magam, mint egy osztályban, amibe csak a legjobb dolgokat emeltük át az iskolából. Az osztálytermet updateltük a mai igényeinknek megfelelően. Nem kötelező bejárni, de ha itt vagyok produktívabb vagyok, és az osztályközösségből is csak a „szociális táplálék” része jut, nem kötelező beszélgetni mindenkivel, de akivel szóba elegyedek, azzal mindig jókat beszélgetünk. Mik a legnagyobb mérföldkövek az életedben? Franciaország, Ausztrália és...
Kiégési szindróma ellen szedjen KAPTÁRt!

Kiégési szindróma ellen szedjen KAPTÁRt!

Tudod, hogy miért hívják magyarul plázának azt, amit az angol a ’mall’ szóval fejez ki? Azért, mert Magyarország első mall-ja a Duna Pláza volt, a név pedig utóbb az egész műfajra ráragadt. Nem ez volt az egyetlen ilyen eset. Az angol ’coworking office’ kifejezés például csupán az együttdolgozásra, a közös térben végzett munkára utal, Magyarországon mégis inkább a ’közösségi iroda’ kifejezés terjedt el a műfaj megnevezéseként. A dologról ez esetben is az egyik első fecske tehet… A közösségi iroda kifejezést Magyarország egyik úttörő – a másodikként megalapított – coworking irodája, a KAPTÁR használta először, hogy aztán a nyomában (és gyakran a mintájára) megnyíló új coworking helyek tucatjai is ezzel a kifejezéssel magyarítsák a tevékenységüket. (Büszkék vagyunk rá, hogy ma már a magyar Wikipédia-szócikk is ezt a kifejezést használja a coworking szolgáltatások megnevezésére, vagyis a kaptáros önelnevezésből született meg a műfaj hivatalos magyar fordítása! :) Míg azonban a magyar irodák – függetlenül a nevük alá írt ’közösségi iroda’ megjelöléstől – sok esetben valóban csupán coworking-szolgáltatást nyújtanak, vagyis közös teret biztosítanak az egyéni munkavégzéshez, addig a KAPTÁR szó szerint értelmezi a közösségi jelzőt. Mégpedig sok ok miatt. Ezek közül az egyik legfontosabbról szeretnénk ebben a blogposztban egy kicsit részletesebben is szólni. Ez pedig a burnout szindróma. A magyarul kiégési tünetegyüttesként is emlegetett állapot – tankönyvi meghatározása szerint – nem más, mint a „hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülés”. Az újabb tapasztalatok szerint ez a tünetegyüttes már korántsem csak a multik vagy a nagy állami szervezetek vezetőit fenyegeti: gyakran jelentkezik a szabadúszók, vagy a „kis- és kényszervállalkozók” pályája során is. Az ő esetükben épp az izolált, magányos munkavégzés,...
Közösségi ebéd – A kapcsolatépítés stratégiája

Közösségi ebéd – A kapcsolatépítés stratégiája

Múlt héten rendhagyó  közösségi ebéden vehettünk részt, ugyanis most a szokásos ismerkedős beszélgetés helyett egy mini workshopot tartott nekünk Derek Loudermilk. Ha röviden kéne összefoglalnunk, hogy kicsoda is Derek pontosan, akkor nagy bajban lennénk. Ő egy profi kalandor, bestseller író, a sikeres Art of Adventure podcastok hostja, üzleti tréner, a csokoládék rabja és apa :) Derek az elmúlt 4 évét utazással töltötte – 8 hónapos kisfiát is magával vitte az eddig meglátogatott 8 országba – most pedig itt volt nálunk, hogy megossza velünk a kapcsolatai kiépítéséhez használt technikáit! :) Hallottatok már a Dunbar számról? Azt mondják, hogy a 150 az a szám, ahány kapcsolatot egy ember fent tud tartani maga körül. Ezt még 3 csoportra bonthatjuk: 5 fő, akikkel szinte napi szinten tartjuk a kapcsolatot és a legközelebb állnak hozzánk; 50 fő, akikkel szintén rendszeresen beszélünk, de vagy távolabb állnak tőlünk vagy a rendszersség ellenére ritkábban érintkezünk velük; és 95 fő, akikkel bár még tudjuk tartani a kapcsolatot, de már kiesnek a szűkebb kapcsolati körünkből. Derek azt javasolta nekünk, hogy találjuk meg az életünkben az úgynevezett “super connector”-öket, akiknek olyan széles a kapcsolati hálójuk, hogy rajtuk keresztül mi is rengeteg embert tudunk megismerni. Kapcsolataink kiépítésekor érdemes a 3 arany kérdést bevetni: Miben tudunk segíteni a másiknak? – segítségre ugyanis mindenkinek, még a milliárdosoknak vagy hírességeknek is szüksége van, ez alól senki sem kivétel. Milyen ötlettel tud ellátni minket a másik? – ezzel is egy ölelést adva az egójának. Szerinte kit lenne érdemes felkeresnünk, hogy segítsen nekünk? – az előző kérdés elvén továbbmenve. Végül pedig még egy ötletmorzsa fért bele a közösségi ebéd idejébe Derektől, ez pedig az 5 perces szívesség...