KAPTÁR Arcok – Kray Zsuzsa

KAPTÁR Arcok – Kray Zsuzsa

Had mutassuk be Nektek Kray Zsuzsát, aki környezetkutatóként tevékenykedik.  Fenntarthatósággal és szemléletformálással foglalkozik, jórészt EU-s pályázatokon keresztül. Ezen belül nagyon sokféle projektben van benne – megújuló energiák, természetvédelem, oktatás, tananyagfejlesztés, szakértés – és mindegyiknek közös nevezője a környezetünk és életünk fenntarthatóbbá tétele. Mik voltak a legviccesebb/legjobb Kaptár pillanataid eddig? Egyik közösségi bulizós este meséltem, hogy mivel foglalkozom, többek közt felsoroltam a „nature conservation”-t , mire a már-nem-szomjas beszélgetőtársam visszakérdezett: „What, nature conversation?! So the trees are chatting?!”. Eddig nálam ez viszi a pálmát  Mi zavart a leginkább az otthon dolgozásban? A KAPTÁRban úgy érzem magam, mint egy osztályban, amibe csak a legjobb dolgokat emeltük át az iskolából. Az osztálytermet updateltük a mai igényeinknek megfelelően. Nem kötelező bejárni, de ha itt vagyok produktívabb vagyok, és az osztályközösségből is csak a „szociális táplálék” része jut, nem kötelező beszélgetni mindenkivel, de akivel szóba elegyedek, azzal mindig jókat beszélgetünk. Mik a legnagyobb mérföldkövek az életedben? Franciaország, Ausztrália és...
Kiégési szindróma ellen szedjen KAPTÁRt!

Kiégési szindróma ellen szedjen KAPTÁRt!

Tudod, hogy miért hívják magyarul plázának azt, amit az angol a ’mall’ szóval fejez ki? Azért, mert Magyarország első mall-ja a Duna Pláza volt, a név pedig utóbb az egész műfajra ráragadt. Nem ez volt az egyetlen ilyen eset. Az angol ’coworking office’ kifejezés például csupán az együttdolgozásra, a közös térben végzett munkára utal, Magyarországon mégis inkább a ’közösségi iroda’ kifejezés terjedt el a műfaj megnevezéseként. A dologról ez esetben is az egyik első fecske tehet… A közösségi iroda kifejezést Magyarország egyik úttörő – a másodikként megalapított – coworking irodája, a KAPTÁR használta először, hogy aztán a nyomában (és gyakran a mintájára) megnyíló új coworking helyek tucatjai is ezzel a kifejezéssel magyarítsák a tevékenységüket. (Büszkék vagyunk rá, hogy ma már a magyar Wikipédia-szócikk is ezt a kifejezést használja a coworking szolgáltatások megnevezésére, vagyis a kaptáros önelnevezésből született meg a műfaj hivatalos magyar fordítása! :) Míg azonban a magyar irodák – függetlenül a nevük alá írt ’közösségi iroda’ megjelöléstől – sok esetben valóban csupán coworking-szolgáltatást nyújtanak, vagyis közös teret biztosítanak az egyéni munkavégzéshez, addig a KAPTÁR szó szerint értelmezi a közösségi jelzőt. Mégpedig sok ok miatt. Ezek közül az egyik legfontosabbról szeretnénk ebben a blogposztban egy kicsit részletesebben is szólni. Ez pedig a burnout szindróma. A magyarul kiégési tünetegyüttesként is emlegetett állapot – tankönyvi meghatározása szerint – nem más, mint a „hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülés”. Az újabb tapasztalatok szerint ez a tünetegyüttes már korántsem csak a multik vagy a nagy állami szervezetek vezetőit fenyegeti: gyakran jelentkezik a szabadúszók, vagy a „kis- és kényszervállalkozók” pályája során is. Az ő esetükben épp az izolált, magányos munkavégzés,...
Hogyan múlhat a cégem otthonán a vállalkozásom sikere?

Hogyan múlhat a cégem otthonán a vállalkozásom sikere?

Ha egy kissé leegyszerűsítjük a dolgot, akkor egy sikeres vállalkozáshoz két dolog kell: jó hardver és ugyanolyan jó szoftver – persze átvitt értelemben. A szoftver itt elsősorban magát a versenyképes alapötletet jelenti, illetve mindazokat a tulajdonságokat, amelyek csak és kizárólag az adott vállalkozást létrehozó emberekben lehetnek meg. Ha bennük nincsenek meg, akkor a cégben sem lesznek, ezeket a képességeket és tulajdonságokat ugyanis kívülről behozni, szolgáltatásként igénybe venni nem lehet. Mikre gondolunk? Kitartásra és eltökéltségre, csapatmunkára és egyéni szorgalomra, egy bizonyos fokú kreativitásra és innovatív gondolkodásra. Ezek adják egy sikeres vállalkozás szoftveroldalát – a humán szoftvert. A hardver alatt azokat a dolgokat értjük, amelyek a fentiek kibontásához szükségesek: technika és technológia, szervezeti kultúra, üzleti processek, helyszín és közeg. Ezek ugyanis olyan képességek, adottságok vagy akár eszközök, amelyek kívülről is behozhatók egy-egy vállalkozásba, és szolgáltatásként is igénybe vehetők. Sőt: érdemes is így, szolgáltatásként igénybe venni őket, hiszen ez a takarékosabb megoldás, időt, pénzt és energiát takaríthatunk meg a lényeghez: a cég alapját jelentő ötlet érvényesítésére. A KAPTÁR nemcsak azért lett népszerű a magyar és a világ minden tájáról érkező digitális nomádok, freelancerek, startupperek, illetve kisvállalkozások között, mert versenyképes áron kínál nekik munkatér-megoldásokat, méghozzá a lehető legjobb helyen, a pesti belvárosban, hanem azért is, mert kezdetektől tudatosan törekszik arra, hogy egy induló és/vagy kisvállalkozás sikerének az előbb említett „hardver” oldalát is biztosítsa a számukra. Mindenekelőtt is versenyképes helyszínt és közeget. Ez a két kifejezés ugyanis nem szinonimája egymásnak: a helyszín alatt – egyebek mellett – a könnyen megközelíthető belvárosi lokációt, illetve a KAPTÁR Classic közösségi iroda és a KAPTÁR Happening rendezvényterem fizikai tereit értjük, míg a közeg alatt azt az inspiráló közösséget,...
Non-stop produktivitás a KAPTÁRban

Non-stop produktivitás a KAPTÁRban

„Maratonisták vagyunk mi is!”, mondja Dani az egyik közösségi ebédnél, amikor Dóriról, a KAPTÁR alapítójáról kiderül, hogy már 9-szer(!) futott maratont, legutóbb épp Münchenben. Dani coming outjára többen felkapják a fejüket: a kaptárosok sok mindent tudnak egymásról, de arról sejtelmük sem volt, hogy az általa vezetett kreatív ügynökség tagjai mind hosszútávfutók… Nem is azok :) A következő pillanatban Dani elröhögi magát: „Maratonisták vagyunk, csak egy kicsit másképp… Mi meló-maratonokat futunk, méghozzá elég rendszeresen: nagyjából minden leadás vagy prezentáció előtt. Mit csináljunk, a legkreatívabb ötletek valahogy mindig az éjszakai brainstormingokból jönnek ki.” Azzal, hogy időnként – szó szerint – éjt nappallá téve dolgoznak, Daniék koránt sincsenek egyedül. Ha valaki a Bazilika szomszédságában lévő Révay közben jár, az éjszaka közepén vagy akár hajnalban is láthat kaptárosokat, akik épp a laptopjukon írnak, a tárgyalóban brainstormolnak vagy épp egy másik időzónában lévő ügyfelükkel Skype-olnak. A KAPTÁRban ugyanis mindezt éjjel-nappal megtehetik, hiszen minden FIXIE– és – a nemrégiben bevezetett 24 órás extrának köszönhetően – akár FLEXIE-bérlettel is igénybe vehető a közösségi iroda azon szolgáltatása, hogy a tagok bármikor, a nyitvatartási időn túl, hétvégén és akár ünnepnapokon is bemehetnek dolgozni. Ehhez még kulcsra sincs szükségük, elég hozzá az ujjlenyomatuk és/vagy az okostelefonjuk, amelyen fut a megfelelő KAPTÁR app. „Akik nem ismerik a KAPTÁRt, csodálkozva szokták kérdezgetni, hogy nincs-e biztonsági kockázata annak, ha a bérletesek éjjel-nappal, szabadon jöhetnek, mehetnek”, meséli Áron, a közösségi iroda másik alapítója – aki egyelőre szintén csak work-marathonokban utazik :) „A KAPTÁR ujjlenyomatleolvasójának és zártláncú kamerarendszerének köszönhetően azonban a nonstop hozzáférés tökéletes biztonsággal párosul. Arról nem is beszélve, hogy itt nem idegenekről van szó, hanem kaptárosokról, a közösségünk tagjairól. Persze ahhoz, hogy...
KAPTÁR 4.0 – Új üzlettárssal és tőkeemeléssel erősít a világ 5. legjobb közösségi irodája

KAPTÁR 4.0 – Új üzlettárssal és tőkeemeléssel erősít a világ 5. legjobb közösségi irodája

Új szakasz kezdődött a KAPTÁR életében azzal, hogy hazai üzlettárs érkezett a brandtulajdonos magyar cégbe. Dercsényi György a pénzügyi szektorban eltöltött 20 év után csatlakozott magánbefektetőként és társként a start-up vállalkozáshoz, amely immár nemcsak a Forbes nemzetközi kiadásának tavalyi szavazásán a világ 5. legjobb közösségi irodájának választott KAPTÁR Classicot, hanem a KAPTÁR Happening nevű rendezvényteret is üzemelteti a pesti belvárosban. A befektetéssel újabb KAPTÁR közösségi irodák megnyitását készíti elő az immár Pekár Dóra, Levendel Áron, Gyurkovics Tamás és Dercsényi György tulajdonosi összetételű KAPTÁR menedzsment. A pénzügyi szektorban eltöltött évek után milyenek voltak az első benyomásaid a KAPTÁR mindennapjairól? D. Gy.: A KAPTÁR ötvözi a családias hangulatot a nagy szervezetekre jellemző professzionalitással. Amikor először beléptem az irodába, úgy éreztem, itt egy hatalmas baráti társaság dolgozik. A kulisszák mögé pillantva azonban hamar kiderült, hogy a kivételes atmoszférát egy nagyon elkötelezett, vidám és profi csapat munkája alapozza meg. Mit gondolsz, milyen értékeket képvisel a KAPTÁR, mint közösségi iroda az itt dolgozók életében? D. Gy.: A legfontosabb értéknek a közösséget és az inspiráló légkört tartom. Fantasztikus látni, hogy ennyi önálló, kreatív és jókedvű szabadúszó, vállalkozó dolgozik nagy szervezetekre jellemző irodai infrastruktúrát használva, de a közösségi ebéden egymással jókedvűen beszélgetve. Mire alapoztad a döntésed, mikor úgy határoztál, hogy befektetőként csatlakozol a csapathoz? D. Gy.: A vállakozás legfontosabb értékének az erősen kötődő ügyfélkört és a csapat birtokában lévő know-how-t tartom. Emellett természetesen komoly szerepet játszott a döntésemben, hogy a cég pénzügyei stabilak. A KAPTÁR esetében egy pozitív cash-flow-val működő, nyereséges válallkozásról van szó, amelynek minden adottság rendelkezésére áll a további dinamikus fejlődéshez. Mostanra milyen gyakran kell elmagyaráznod a “coworking” fogalmát? :) D. Gy.: Ritkábban, mint...