Közösségi ebéd – A kapcsolatépítés stratégiája

Közösségi ebéd – A kapcsolatépítés stratégiája

Múlt héten rendhagyó  közösségi ebéden vehettünk részt, ugyanis most a szokásos ismerkedős beszélgetés helyett egy mini workshopot tartott nekünk Derek Loudermilk. Ha röviden kéne összefoglalnunk, hogy kicsoda is Derek pontosan, akkor nagy bajban lennénk. Ő egy profi kalandor, bestseller író, a sikeres Art of Adventure podcastok hostja, üzleti tréner, a csokoládék rabja és apa :) Derek az elmúlt 4 évét utazással töltötte – 8 hónapos kisfiát is magával vitte az eddig meglátogatott 8 országba – most pedig itt volt nálunk, hogy megossza velünk a kapcsolatai kiépítéséhez használt technikáit! :) Hallottatok már a Dunbar számról? Azt mondják, hogy a 150 az a szám, ahány kapcsolatot egy ember fent tud tartani maga körül. Ezt még 3 csoportra bonthatjuk: 5 fő, akikkel szinte napi szinten tartjuk a kapcsolatot és a legközelebb állnak hozzánk; 50 fő, akikkel szintén rendszeresen beszélünk, de vagy távolabb állnak tőlünk vagy a rendszersség ellenére ritkábban érintkezünk velük; és 95 fő, akikkel bár még tudjuk tartani a kapcsolatot, de már kiesnek a szűkebb kapcsolati körünkből. Derek azt javasolta nekünk, hogy találjuk meg az életünkben az úgynevezett “super connector”-öket, akiknek olyan széles a kapcsolati hálójuk, hogy rajtuk keresztül mi is rengeteg embert tudunk megismerni. Kapcsolataink kiépítésekor érdemes a 3 arany kérdést bevetni: Miben tudunk segíteni a másiknak? – segítségre ugyanis mindenkinek, még a milliárdosoknak vagy hírességeknek is szüksége van, ez alól senki sem kivétel. Milyen ötlettel tud ellátni minket a másik? – ezzel is egy ölelést adva az egójának. Szerinte kit lenne érdemes felkeresnünk, hogy segítsen nekünk? – az előző kérdés elvén továbbmenve. Végül pedig még egy ötletmorzsa fért bele a közösségi ebéd idejébe Derektől, ez pedig az 5 perces szívesség...
Közösségi ebéd – Veszélyekkel teli sztorik, biztonságos helyen

Közösségi ebéd – Veszélyekkel teli sztorik, biztonságos helyen

Mint minden héten, most is sort kerítettünk a közösségi ebédünkre. Szokás szerint egyik hostunk körbejárt délelőtt a KAPTÁRban, és mindenkinek felajánlotta a csatlakozás lehetőségét. Ma 12-en gyűltünk össze és külön örültünk annak, hogy a legfrissebb KAPTÁRosok közül is többen csatlakoztak hozzánk :) Mivel voltak olyanok, akik még nem ismerték egymást, így egy bemutatkozással indítottuk az ebédet. Hogy támpontot is adjunk ehhez, arra kértük a résztvevőket, hogy meséljenek egy olyan dolgot vagy tulajdonságot magukról, amire büszkék. Így megtudtuk, hogy van közöttünk egy fotós, aki a nem annyira szokásos absztrakt és minimalista témákkal foglalkozik és olyan is, aki olasz hoki válogatottként 2. helyezést ért el világbajnokságon! Természetesen a komolyabb válaszok mellett több fun fact is elhangzott, például egyikőnk már több, mint 200 féle sört kóstolt életében, de olyan is akadt, aki végigstoppolt egy 3 napos utat és ezalatt összesen 29 autóval utazott! A bemutatkozás aztán mint szokott, átalakult egy beszélgetéssé és egyik téma hozta a másikat, míg végül a veszélyes élményeinknél kötöttünk ki. Rengeteg tanulságos történetet hallottunk, tudtátok például, hogy az égési sérüléseknek jót tesz a tengervíz? Egyik tagunk egy 14 napos út első napján forrázta végig a lábát és a másodfokú égési sérüléseivel kórházba kellett mennie, ott kapta ezt a tanácsot a Doktornőtől. A hasonló történetek között szerencsére olyan is akadt, amin így utólag már tudtunk nevetni is. :) Az ebéd után páran még folytatták a beszélgetést, ismerkedtek az új...