KAPTÁR arcok – Őzse Attila

KAPTÁR arcok – Őzse Attila

Őzse Attila vagyok, 26 éves, Budapesten élek. Egy fotós kereső portált fejlesztünk Nagy Bendzsi barátommal most már második éve, aminek én vagyok az ötletgazdája. Roppant izgalmas feladat, eddigi életem egyik legnagyobb kihívása. Az oldalt megtekinthetitek ITT. Második körben pedig főállásban fotózással foglalkozom, illetve filmeztünk is sok évig. De egyszer csak rájöttem arra, hogy nehéz ennyi dolgot jól csinálni, így a filmezést már abba hagytam. Sok-sok évig kávézókban, illetve otthonról dolgoztam. Az első 2-3 évben ez szuper volt, erre vágytam, ne kelljen sehova bejárni dolgozni, egyedül otthon azt csinálok amit akarok. Viszont az utóbbi 1-2 évben rájöttem arra, hogy az egyedüllétnek is megvannak a maga határai. Ez után elkezdtem keresni olyan alternatívákat, ahol meglehetnek a kellő szociális behatások az életemben, de megmarad a szabadságom is, tehát nem kell bejárnom fix munkahelyre. Bálint és Dalma barátaim ekkor ajánlották a KAPTÁRt, amit egyből be is jöttem kipróbálni. Már az első nap nagyon tetszett, azóta pedig minden napomat itt töltöm. Pár hete vagyok csak a közösség része, de már most nagyon sok izgalmas embert megismertem, szuper jó fej mindenki, pontosan ez hiányzott az életemből eddig. A KAPTÁR ez által nekem leginkább inspirációt ad, inspirál a közösség, illetve az egész atmoszféra amit a hely nyújt. 🔸 Legfontosabb élettapasztalat, mióta vállalkozó/szabadúszó lettél? Az, hogy mindig minden változik. Nincs állandó. Folyamatosan változok én is, a körülmények is, ez által érdemes folyamatosan figyelni. 🔸 Mi a legizgalmasabb számodra új kihívásokban? Mindig is érdekelt, az, hogy meddig tudok elmenni, mik a saját határaim. Ezzel kb. 18 éves korom óta kísérletezem, amióta elkezdtem fotózni / vállalkozni. Úgy is fogalmazhatnék, hogy önveszélyes vagyok. :-) Na de viccen kívül, egy új kihívásban az...
Így dolgozunk mi – interjú Barta Nikivel

Így dolgozunk mi – interjú Barta Nikivel

Tegyétek fel a kezeteket, ha tudtátok középiskolában, hogy mi szerettetek volna lenni. Ha az osztályfőnöki óra elegendő volt arra, hogy megismerjétek az önmagatokban rejlő tehetségeket és hogy melyik szakmában hogyan tudnátok leginkább kamatoztatni. Sajnos sokunk keze ezekere a kérdésekre lent maradt. Az Így dolgozunk mi hiánypótló tréning 2015-ben indult és azóta segíti a középiskolásnak pályát választani. Barta Niki, társalapítót kérdeztük a kezdeményezésről és a jövőbeli tervekről. Mesélj nekünk a csapatról Major Zoltán „Pepével” indítottuk útjára a kezdeményezést 2014-ben, majd folyamatosan csatlakoztak hozzánk hosszabb-rövidebb időre olyanok, akik tudtak azonosulni a törekvéseinkkel és szívesen segítettek nekünk önkéntes alapon. Több projekten dolgozunk jelenleg. A táborok szervezésében például olyanok segédkeznek, akik korábban résztvevői voltak annak. Frajna Miri a 2015-ös tábor után csatlakozott hozzánk, Csikós Petra és Barta Gábor a 2016-os projekthét után, Bognár Réka pedig idén szegődött mellénk. Jelenleg ők mind egyetemisták, akik szabadidejükben építik az ÍDM-et. A nyári táborok mellett a „Mesterségem címere” projekt vezetője Török Lejla, akivel korábban vittünk már közös projektet. Idén pedig csatlakozott a csapatunkhoz és szívvel-lélekkel gondoskodik arról, hogy izgalmas történetek útján ismerhessék meg a fiatalok, mit jelentenek az egyes szakmák. A Social Media csatornáink pedig Berkes-Bognár Nikolett kezében vannak, aki néhány hónapja segíti a munkánkat. Miben látjátok leginkább a fejlődést 2015-ös táborhoz képest? Be kell, hogy valljam, egyikőnknek sem volt igazán releváns táborszervezői tapasztalata 2015-ben, mikor elkezdtünk a projektheteket. Mégis azt éreztük Pepével, hogy ez a következő lépés, és hogy képesek vagyunk rá. Elkezdtük felhívogatni az ismerősöket, meséltünk nekik az ötletünkről. Pár hét múlva pedig már kész programtervvel, profi szakembergárdával, weboldallal és grafikai anyagokkal rendelkeztünk. Úgy, hogy nekünk ez effektíve 1 forintunkba sem került. Mindaz, ami akkor,...